A mesterséges intelligencia, új technológiák hatása a világkereskedelmi szabályokra

A mesterséges intelligencia (továbbiakban: MI), az új technológiák eddig soha nem látott módon alakítják át a nemzetközi kereskedelmet, vagyis azt, hogy mivel, kivel és hogyan kereskedünk globális szinten. 

A nemzetközi kereskedelem szabályai (WTO) még az internet kora előtt születtek. De mi történik ma, amikor az áruk helyett adatok áramlanak a határokon, és a terméket nem egy gyárban, hanem egy algoritmus által generálva hozzák létre?

Ebben az AI által generált különleges podcast-epizódban Dr. Pántya Juliánna hiánypótló kutatását, "A mesterséges intelligencia, új technológiák hatása a világkereskedelmi szabályokra" című tanulmányát dolgozzuk fel.

A műsorban (és a tanulmányban) tárgyalt kulcskérdések

A "Goods-Services" dilemma: A GATS és GATT egyezmények kategóriái felmondták a szolgálatot. Egy AI-szoftverrel ellátott okos eszköz árunak számít (vámköteles) vagy szolgáltatásnak (vámmentes)? A jogi bizonytalanság milliárdos tételt jelent a cégeknek.

A WTO válsága és a "TradeTech": Mivel a nagy, globális megállapodások lassan születnek, az országok (pl. Szingapúr, Chile, Új-Zéland) különutas, modern digitális egyezményekkel (DEPA, ASDEA) próbálják betömni a joghézagokat.

Szellemi tulajdon a gépek korában: A TRIPS egyezmény szerint csak ember lehet feltaláló. De mi a helyzet az AI által generált innovációval? Hogyan védhető meg a forráskód és az algoritmus titkossága a nemzetközi piacon?

Műszaki szabványok harca: Aki a szabványt diktálja, az uralja a piacot. Hogyan válik geopolitikai fegyverré az AI-szabályozás (EU AI Act vs. USA/Kína törekvései).

Ez a beszélgetés nem a sci-fi jövőről szól, hanem a ma égető jogi és gazdaságpolitikai kihívásairól, amik meghatározzák a következő évtized globális versenyét.

A részletes jogi elemzés és a hivatkozott források elérhetők Dr. Pántya Juliánna tanulmányában.